Jogerősen 16 év börtönre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla megismételt eljárásában Kaiser Edét. Kaisert az eredeti eljárásban életfogytiglani börtönre ítélték a móri bankrablásért, de elítélése után kiderült, hogy a nyolc halálos áldozatot követelő bűncselekményt mások követték el. Kaiserről immár jogerősen is kimondták, hogy nem ő a móri bankrabló.
Jogerős ítéletében 16 év börtönre ítélte Kaiser Edét a Fővárosi Ítélőtábla. Kaiser Edét a rendőrség első körben a móri mészárlás egyik elkövetőjeként gyanúsította meg, így is ítélték el. Amikor végül a rendőrség mégis megtalálta az igazi móri mészárosokat, Kaiser ügyét újratárgyalták, így immár jogerőssé vált, hogy nem ő követte el a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablást.
A bíróság más rablásai miatt végül 16 év börtönre ítélte - ez enyhítés a megismételt eljárásban kiszabott 18 éves büntetéshez képest.
A valódi móri bankrablók közül Nagy László a börtönben öngyilkos lett, tettestársát, Weiszdorn Róbertet 2010. december 9-én legalább 40 év börtönre ítélte [1].
Az Erste Bank móri fiókját 2002. május 9-én rabolták ki. A támadáskor megölték a fiókban tartózkodó nyolc embert. A tettesek 7,3 millió forinttal távoztak. A brutális bankrablás megrázta az egész országot, nemzeti gyásznapot rendeltek el, a rendőrség hatalmas erőket mozgósított.
A nyomozás azonban többször is vakvágányra jutott, és tulajdonképpen csak a véletlenen múlott, hogy kiderült, kik voltak a valódi elkövetők. Először előéletük alapján Farkas Róbertet és Horváth Szilárdot keresték, és tízmilliós vérdíjat tűztek ki a fejükre. Horváth 13-án feladta magát, és kiderült, hogy erős alibije van, ahogy Farkasról is bebizonyosodott, hogy nem lehetett köze a móri rablógyilkosságokhoz.
2002 májusától július 3-ig hat helyszíni szemlét tartottak a bankfiókban, de mindig találtak újabb, addig nem észlelt nyomokat. Júliusban derült csak ki például, hogy nem vettek észre egy golyót az egyik radiátor alatt. Az épületen kívül nem is kerestek egyáltalán lövedéket, holott két helyen is át volt lőve a bankfiók üvege.
Ezután jött a képbe Hajdú László és Kaiser Ede. Őket 2002 júliusában vették őrizetbe. Ezután még két évig tartott a nyomozás. A rendőrség 2004 februári álláspontja szerint Kaiser lőtte le a bank biztonsági őrét, majd az ajtóba állt, hogy ne engedjen be több ügyfelet. A többi áldozattal a változat szerint Hajdú végzett.
A vád koronatanúja Kiglics Attila volt, aki társtettesként részt vett Hajdú és Kaiser korábbi rablásaiban. Kiglics vádalkut kötött a rendőrséggel, és felvette a nyomravezetőnek járó 25 millió forintos jutalmat. Mostanra kiderült, hogy hamis információkkal félrevezette a bíróságot.
2004 őszére azonban megváltozott a vád. Hajdúnak annyira erősnek tűnő alibije volt, hogy őt végül csak a fegyverek beszerzésével vádolták meg. Decemberben Hajdú 15 évet, Kaiser életfogytiglant kapott elsőfokon. A rendőrség pedig továbbra is keresett egy harmadik embert, aki elméletük szerint Kaiserrel együtt részt vett rablásban és a gyilkosságokban. A vádlottak fellebbeztek, mindvégig tagadták, hogy közük lett volna a móri rabláshoz, ám egyéb korábbi rablásokat elismertek.
2005 októberében másodfokon Kaiser életfogytiglani ítéletét jogerőre emelték, azonban Hajdú ellen új eljárásra kötelezték a Fővárosi Bíróságot. Az új eljárásban már Hajdút ismét azzal váolták, hogy ő volt Kaiser társa Móron. Közben eljárás indult Kaiser barátnője ellen is, hamis tanúzás miatt. A nő azt állította, hogy a rablás idején együtt volt Kaiserrel. Azóta kiderült, hogy igazat mondott.
2007-ben véletlenül derült ki az igazság. Akkor ugyanis Móron használt fegyverekből kilőtt golyók kerültek elő egy erdőben, egy fémdetektorral erdőt járó hobbirégész bukkant rájuk. A fegyverek előkerülése után jelentkezett egy tanú, hogy a móri bankrablás után nem sokkal Nagy László megkérte őt, hogy vigye ki autójával az erdőbe. Ezután derítették ki Nagy mobiljának cellainformációi alapján, hogy a bankrablás idején Móron tartózkodott és annak idején sokat telefonált Weiszdornnal.
