Szebenyi István-móri rémálom-ahogy én láttam

Miközben az ország a karácsonyi ünnepekre, és egy újabb év lezárására készül, még mindig akadnak elvarratlan szálak a móri vérengzés ügyében.
Mindenki megnyugvására nemrégiben megszületett az egyetlen élő, és valódi elkövető Weisdorn Róbert ítélete. Az ítélet súlyosabb lett, talán az igazságszolgáltatás is megpróbált valamit helyreállítani megtépázott hírnevén?
Hiába azonban a megkésett ítélet, még mindig maradtak elvarratlan szálak az ügyben.
Bizonyára sok tanulsággal szolgált az érintettek számára a kudarc - amennyiben ezt akként értékelik -, hiszen sikerként is el lehet könyvelni, mint ahogyan ezt tették is néhányan.
Az biztos hogy a kriminalisztika történetébe sikeres ügyként kerül majd be, hiszen a történet végén- így vagy úgy - de kiderült az igazság.
Érdekes hogy miközben igyekeznek sikerként elkönyvelni az évszázad egyik legnagyobb malőrjét, még mindig adósok maradtak a felelősök megnevezésével.
Nem tudni, miért csúszott félre a nyomozás?
Hogyan jutott el az ügy bírósági szakig?
Hogyan születhetett téves ítélet?
A korábban vehemens nyilatkozatok amelyben kivizsgálásokat ígértek lassan elhalványultak. Nem tudni mi ennek az oka, talán meg kell várni míg a felelősök kikopnak hivatalukból, és az idő múlásával majd már lehet róluk beszélni.
Csak reménykedhetünk abban, hogy valaha megtörténik majd az a pillanat amikor úgymond "hamut hintenek a fejükre" és megígérik a jövőben nem fordulhat elő hasonló eset.
De arról sem szabad megfeledkeznünk hogy a dolgok efféle elsumákolása, a csúsztatás a polgári életben nem működhetne.
Ha például egy lakatos szakmunkás elront valamit, és ezzel kárt okoz a munkahelyén, azonnal van következménye!
Ne felejtsük el, az ügy nyomozására mintegy 2-3 milliárd forint közötti közpénz került felhasználásra az állampolgárok adóforintjaiból!
De nem csupán a felelősség beismerése várat magára, az ügy további elvarratlan szálai sincsenek bolygatva.
Senki nem vizsgálja milyen körülmények között került kifizetésre egy hamis tanúnak az eddig kifizetett legmagasabb nyomravezetői díj, miért kapott egy hamis vádra kegyelmet, miért nem követeli vissza senki az elherdált milliókat?
A sajtó, és a közvélemény kérdéseire rendszerint azt válaszolják, erre a kérdésre nem válaszolnak...
Ez is egy válasz.
Nem lepődöm meg, hiszen az elmúlt évek alatt minimum három belügyminiszternek, és két miniszterelnöknek küldtem elektronikus levelet, amelyekre máig nem érkezett válasz.
Úgy tűnik a színfalak mögött továbbra is maradnak a cinkos "összekacsintások", hiszen senkinek nem érdeke hogy ismételt bakik kerüljenek napvilágra. Nem biztos hogy ez az ügy elbírna egy újabb baklövést, vagy baklövéssorozatot.
Így is volt már ezzel elég cirkusz, most már ideje lezárni az ügyet.
Különben is meg van az igazi tettes, mindenki befoghatná végre a száját - gondolják talán egyesek.
Az már a feledés homályába merült, hogy egy hajszálon múlott hogy a valódi elkövetők rács mögé kerüljenek, ne követhessenek el újabb bűntényeket, ne üljön valaki ártatlanul azért amit el sem követett.
Mint az események egyik "szenvedő alanya", másrészt aktív szemlélője várom az ügy tényleges és megnyugtató lezárását.